Az ember mostanában, amikor már elég sokat tud a
betegségekről hajlamos figyelmen kívül hagyni: a betegség cselekmény, melynek
belső törvényét alig lehet befolyásolni. Gyógyszerek vannak, gyógyítás néha
van, néha nincs, de gyógyulás sokszor előfordul. Az ember viszonya a
betegséghez és a halálhoz egyelőre titok marad. A mai embert szorítja, nyomja a
halállal való szembenézés. Nem is elsősorban a fizikai megsemmisülés, hanem az
értelem elvesztésének tudata nyomasztó. A halál egy vesztes állapot, mert -
valószínűleg - senki sem tudja biológiai életének lehetséges teljességét
megélni. Az ember azt érzi, a halál egy rettenetes korlát, mert nagyon sok
mindent itt kell hagynia még. De nincs joga az embernek a halál ellen
tiltakozni, mert a természet mit is kezdene egy végtelenbe élő, sarjadzó
emberiséggel? Amit emberként követelhetünk a természettől az az irgalmas
(gyors, fájdalomtalan) halál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése