Azt hiszem…

Az ember erkölcsi fejlődése egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen tud lépést tartani a tudomány vakító fejlődésével. Nemcsak ezért, de a hit mankója jól jön. Az emberek közül sokan nem tudnak tulajdon képükre alkotott Isten nélkül élni. Mások sok dologban hisznek, és más dolgokban nem hisznek, vagy bizonytalanok. Ezután a kérdés: miben hiszek? Nem többen, mint amennyi szükséges. Hiszek a szellemben, a szenvedélyben, az ízlésben, a mértékben, a magasabb és forróbb, emberibb, értelmesebb örömben. Nem hiszek abban, hogy a technika és a civilizáció tobzódásában meg a tudományok szakadékfeltárása közben az élet egy földrengéses területté változott volna. Azt sem hiszem, hogy az emberiség gépiesen rohan a végső megsemmisülés kalandja felé, és közben az ember lába alatt lassan beszakad a Föld. Igaz a megsemmisülés kalandja nem lehetetlen, de nem valószínű. Az embernek van ereje, tehetsége, képessége az élet veszélyes fordulópontjain megállni, a korábbiakat abbahagyni és új módszerrel, elmélettel, gyakorlattal tovább élni. Ez nagy titok, de ebben hiszek!

Németh György